Ma reggel elmentem Katihoz az albérletébe, hogy megegyünk a tegnapi vacsi maradékát, ez volt az ebédünk. :) Utána elindultunk az istentiszteletre. Most a másik magyar közösségnek volt miséje, 2-től. Amikor odaértük megdöbbenve láttuk, hogy már a vége felé tart a mise, kiderült ugyanis, hogy 1-től kezdődött, nem 2-től... Az istentisztelet után együtt sütiztünk, kávéztunk a magyarokkal, és meghalgattunk egy könyvbemutatót. Közben Kati beszélt a lelkipásztorral, aki egy kicsit leszidta, hogy miért késett, és nem éppen pozitív benyomást keltett bennünk. Szegény Kati, nagyon sajnáltam. Pedig az interneten 2 volt kiírva... Őszintén megmondva nem volt valami szimpatikus ez a lelkész és a segítője, elég furcsa fazonok. Nem tudom miért történt a kinti magyarok között szétválás, de mostmár tudom, hogy a két vezető közül egyik se kutya. :P Annyira tipikusan viselkednek még külföldön is a magyarok... Észrevettem, hogy a másik közösségből szinte mindenki itt volt ezen az istentiszteleten, viszont fordítva ezt nem tapasztaltam. Ahelyett, hogy az lenne a fontos, hogy együtt legyünk, közösen imádkozzunk, inkább 10 éve történt sérelmeken rágódnak, kötik az ebet a karóhoz és nem bocsátanak meg egymásnak... Na jó, igazából én erről nem sokat tudok, nem is szeretnék belefolyni. Mi csak 3 hónapig leszünk itt Katival, addig eljárunk az istentiszteletekre, és találkozzunk a magyarokkal, ennyi az egész. A többi dolog meg már csak rájuk tartozik. A kaja alatt nagyon jót beszélgettünk azokkal a magyarokkal, akiket a másik gyülekezetből ismerünk, nagyon kedvesek és barátságosak voltak velünk.
Utána Katival elmentünk egy falusi életet bemutató múzeumba, ami a templom mellett van. Megállapítottuk, hogy hasonló az otthoni régi paraszti házakhoz: minden egy szobában van, ott a kályha, az asztal, az ágy a falvédővel és a lavór. :)
Hazasétáltunk Katihoz, beszélgettünk még egy kicsit, majd bevásároltam egy boltban és visszajöttem a szállásra. Szerencsére nagyon szép időnk volt, gyönyörűen sütött a nap, nem volt egy felhő sem az égen. Azt mondták a kinti magyarok, hogy régen volt ilyen szép szeptember errefelé, becsüljük meg a jó időt, ugyanis lassan tényleg beköszönt majd a hideg, sötét és esős ősz...
Addigis igyekszem feltöltődni napfénnyel, bejárni a környéket, sokat sétálni és kirándulni. Ki kell használni minden napsütéses napot! De hát ezt nektek nem kell mondanom, hallom otthon gyönyörű napos idő van. :) Bevallom, egy kicsit irigyellek is Titeket!
Holnap majd újra írok, most lassan ágyba bújok, vagy legalábbis pihenek. Szép napot mindenkinek, sok puszi! K