Amikor írtam be a mai bejegyzés címét, kiadta az előzményekből "az első finn órám" című bejegyzést... Milyen furcsa, ma pedig már az utolsó volt, már ami engem illet, ugyanis jövő héten még lesz óra de én nem tudok elmenni mert Lappföldön leszek.

Kezdem a tegnapnál: Este Lénával elkezdtünk nézni egy filmet, de igazából egyikünknek se tetszett annyira és nagyon fáradt voltam úgyhogy felénél abbahagytuk. Így is 1 óra volt mire elaludtam, alig tudtam nyitva tartani a szemeimet...

Reggel gépeztem még egy kicsit finn óra előtt, majd közösen mentünk az órára, persze megint késve értünk oda, de szerencsére a tanárnő is késett. Új nyelvtani részt vettünk, ami hasonlít egy korábbi anyaghoz úgyhogy nem volt olyan nehéz. Már egy kicsit félek a vizsgától, ugyanis nem nagyon mond semmit róla a tanár, csak annyit hogy olyan jellegű feladatok lesznek, mint az órán. Viszont itt nem kell tudnunk a szavakat (ezért szinte senki se tanulta meg a ritkábban használt igéket) de nem tudom hogy ez elég lesz-e vizsgán. Mert ha megadja az igét amit át kell alakítani akkor nem hiszem hogy nagy gond lesz, viszont ha fordítani kell, akkor nézhetek...

Óra után odaadtam Andinak amit fénymásoltam neki otthon, majd indultam a könyvtárba. Még ebéd előtt gépeztem egy kicsit, közben lefixáltuk nagyjából a síelést is, remélem jó lesz. Majd átnéztem a 2 angol beadandót, kijavítottam egy pár hibát és elküldtem őket a tanároknak. Kíváncsi vagyok mit írnak vissza, milyennek fogják értékelni.

Olyan furcsa, mostmár fél 4-kor szinte sötét van, de háromnegyed négykor már tényleg semmit nem látni... És ez még csak rosszabb lesz. Ma megint szutyok idő volt, még az eső is szemerkélt.

Délután összefutottam Anna-Mariával, a csoportveztőmmel, aki a lappföldi túra vezetője is lesz. Kiderült hogy 3-an leszünk egy szobában: a két Kati és ő. :) Ez nagyon jól hangzik. Sőt ő még síelne is velem, ha nem lesz túl drága! Már várom!

Holnap könyvtárazok, fordítani kéne egy angol cikket... Illetve 2-kor találkozok egy magyar nővel, aki babysittert keres, hátha megfelőnek talál a posztra és akkor néha gyerekekkel is foglalkozhatnék. Rajtuk kiélhetem az ölelhetnékem és játszhatnánk együtt. Jó lenne ha sikerülne.

És végül szeretném mindenkinek megköszönni hogy felköszöntött névnapom alkalmából. Nagyon jól esett hogy gondoltatok rám. :) Sok-sok puszi a messzi, hideg, sötét, de nagyon szép karácsonyi díszekbe öltözött Helsinkiből.