Amilyen jól telt a tegnap estém, olyan rosszul ébredtem ma reggel... Szokás szerint 9-kor csörgött Léna telefonja, de csak 11-kor kelt fel. Hiába mondtam már neki, hogy akkor ne húzza fel 9-re, mintha a falnak beszéltem volna. Ennyit a figyelmességéről és udvariasságáról. Amikor 9-kor felkeltem még nagyon fáradtnak éreztem magam, ezért úgy döntöttem hogy visszafekszem... Rossz döntés volt, ugyanis hülyeséget álmodtam, és 10-kor fáradtabban ébredtem, mint előtte. Ez eléggé elrontotta a kedvem, de aztán valahogy összeszedtem magam.
11:50-kor még Léna melltartóban szaladgált, úgy kellett könyörögnöm neki, hogy készüljön már el, mert rég úton kéne lennünk a suliba. Utána pedig olyan gyorsan gyalogolt, hogy nem tudtam a csizmámban tartani vele a lépést, úgyhogy rendszeresen egy méterrel mögötte kullogtam... (Nem is kommentelem.)
A finn órán 6 fejezeten szaladtunk át, éppen csak belenéztünk mindegyikbe... én ezt nem nevezném nagy nyelvtanulásnak. Házink sincs már egy ideje, és ki se kérdezi az anyagot. Így nem csoda ha senki se veszi komolyan...
Óra után egyedül mentem a menzára, amit nem bántam, szeretek egyedül enni. Tonhalas barna rizst ettem salátával és tejet ittam. :) Leült mellém egy finn srác, Jussi és elkezdtünk beszélgetni. Ezért jó hely a menza, mert mindig találkozok ott kedves emberekkel. :) Le se tagadhatta volna, hogy finn: tejfölszőke haja volt, rózsaszín bőre, és szinte fehér szempillái, nomeg világos szeme. Mintha rá lett volna írva a homlokára, hogy északi. :D Beszélgettünk a szaunákról, a finnekről és a magyarokról. Amikor megtudta honnan jöttem, neki is az volt az első szava, hogy "de jó, akkor rokonok vagyunk". :) Még kaja után is beszélgettünk, és együtt mentünk tovább egy darabon, mindenki a saját dolgára.
Utána benéztem a Magyar Kulturális és Tudományos Intézetbe (amit csak magyar könyvtárnak szoktam hívni) és hazai napilapokat olvastam a kanapén. Jó volt kikapcsolódásnak, mindig élvezem ha magyarul beszélhetek és olvashatok.
Amikor visszaértem már elég későre járt, beszéltem Albival, Honfoglalóztunk, majd elmentem szaunázni. Reméltem hogy jól fog esni, de szerintem a fejfájásom és a fáradtságom miatt nem bírtam olyan jól. Őszintén szólva jobban szeretem ha csendben ülünk benn (ahogy a finnek szoktak) és csak a kövek pattogását halljuk, de most tele volt német diákkal, akik végig dumáltak. Így nem igazán tudtam kikapcsolni és relaxálni, no de majd este az ágyban lefekvés előtt, ha nem alszom el rögtön. Most úgy érzem menten el tudnék aludni, de rendszerint mire ágyba kerülök ez megváltozik, mivel mindig ég a lámpa és Léna motoszkál miközben én próbálnék nyugovóra térni.
Holnap hosszú napom lesz, reggel zongorakoncertre szeretnénk menni Lénával (remélem fel tud kelni :P), utána finn óra, majd pedig irány a könyvtár, el kell kezdenem a 10 oldalas angol beadandót, hogy kész legyek mindennel időben.
Huuuh, azt hiszem muszáj lesz kipihennem magam, hogy holnap értelmes angol mondatokat tudjak írni... Ahhoz pedig időben le kell feküdnöm, úgyhogy búcsúzom is.
Puszilok mindenkit! K
