Sziasztok!
Először is ne haragudjatok, hogy így eltűntem egy hétre, de egy összeesküvés-meglepetés húzódott meg a háttérben. :) Nem írtam fel a blogra, és igazából a szűk családon kívül senki se tudta hogy 17-én hazautazom és otthon leszek egy hétig. Én is csak október végén tudtam meg, amikor Albi kijött meglátogatni, ugyanis Ő lepett meg a repülőjeggyel! Amikor megláttam hogy mit is kaptam, percekig csak zokogtam örömemben, az utóbbi 2 hétben ez éltetett hogy hamarosan újra otthon leszek! :)
Hétfőn az utazásra pakolásztam és azért voltam olyan feszült, mert kiderült hogy sztrájkolnak a pilóták a helsinki reptéren. Végül sikerült kinyomoznom hogy csak a Finnair járatokat érinti, és a Malév gépek menetrendszerint felszállnak. Persze ez csak akkor volt biztos amikor a gépben ültem. :) Először megijedtem, mert nagyon kihalt volt a reptér, de végül szerencsésen landoltam kedden 6 órakor Ferihegyen. :) Apu, Zsó, Mama és Albi ott várt rám, nekem pedig örömömben potyogott a könnyem. Annyira jó volt otthon lenni!!!
Szerdán kozmetikában voltam, felvettem az influenza oltásokat, rokonlátogattam, csütörtökön bankban voltam, az egyetemen, találkoztam a csoporttársakkal, este újabb rokonlátogatás, péntek délelőtt próbáltam beadandót írni, de hamar ráhagytam, este Forráskút utána egy fergeteges buli a SZOTÉ-ban, szombat disznóvágás, este Erzsébet névnapozás, vasnárnap mise és Orosháza, Albert-napi családi ebéd, majd pihi. :) Hétfőn rohanás fényképező után (végül vettünk újat, a régit nem érte meg megjavítani) majd a plázában kötöttünk ki 4-en, a Hodur és az Ujvári família legfiatalabb tagjai közösen. :) Vettünk egy szuper ruhát és egy nagyon vagány cipőt Hugom szalagavatójára, már várom hogy felvehessem! ;) Akkor már otthon leszek, végleg! :) Úgy terveztem hogy csak 10-től számolok vissza, de tudom hogy pont 27 nap és hazamegyek!!! :P
Körülbelül olyan gyorsan eltelt ez az egy hét, mint ahogy ezt elolvassátok. Tényleg, csak úgy repült! Nagyon-nagyon jól éreztem magam, teljesen feltöltődtem! Reggel akármennyire is fáradt voltam mindig örömmel pattantam ki, hiszen otthon lehettem! Minden percet kihasználtam. :) Végre láttam a napot, a szeretteimmel voltam, együtt néztük néztük a TV-t, finomakat ettünk, a saját ágyamban alhattam, játszottam a kutyámmal és minden percet iszonyúan élveztem! Ezért is volt nehéz ma újra elbúcsúzni, de tudom hogy már csak szűk 4 hét van hátra, ami már igazán nem sok ahhoz képest hogy 12 hetet a hátam mögött tudhatok, ráadásul ebből 5 nap kirándulás lesz Lappföldön. :) Bízom benne, hogy el fog repülni gyorsan és hamarosan újra pakolászhatok, immár végleg haza. :) Addig is próbálom kirándulásként felfogni a hátralevő időt, és a jövőbe tekinteni, hiszen már tényleg nem sokára itt van Karácsony! :)
Mára búcsúzom, próbálom ezeket a pozitív gondolatokat raktározni a fejemben... :) Ha rossz napom lenne, kérlek emlékeztessetek ezekre a dolgokra, hogy ne felejtsem el, hogy már tényleg nem sok idő és otthon leszek! ;)
Sok-sok puszi!